Látnivalók, program­lehetőségek

Az Aggteleki Nemzeti Park, a Cserehát és térsége

Az Aggteleki Nemzeti Park, a Cserehát és térsége

  • Látogatható barlangok
  • Tanösvények
  • Kiemelkedő kulturtörténeti építészeti emlékek

Bővebben


A Szlovák-karszt Nemzeti Park és térsége

A Szlovák-karszt Nemzeti Park és térsége

  • Kiemelkedő természeti értékek
  • Látogatható barlangok
  • Kiemelkedő kulturális értékek

Bővebben


A Cserehát

  • FÖLDRAJZI ADOTTSÁGOK

    FÖLDRAJZI ADOTTSÁGOK


    Az Aggteleki karsztvidék keleti területének folytatásában húzódó jellegzetes dombvidéki táj a Cserehát. Határait a Bódva és a Hernád folyók valamint északról az országhatár adják.
    A tipikus dombsági táj jellemzője, a belső-csereháti területek jellemzője a 250-300 méter magas dombhátak vonulata, legmagasabb pontja az Irota északi határában emelkedő Kecskepad (339 m). Az észak-nyugati területek élesen elkülönülnek a belső dombvidéki hátaktól, itt jóval magasabb térszínű mészkő- és dolomit rögök találhatóak. Így ezek a területek a Rudabányai-hegység és így az Aggteleki-karsztvidékhez tartozónak tekinthetők. A Cserehát dombvidéki táj, azonban a környezetében lévő magasabb térszín miatt (Bükk, Aggteleki-karszt, Zempléni-hegység) medencehelyzetű.

  • FÖLDTAN

    FÖLDTAN


    A terület legősibb kőzeteit a földtörténeti ókorból származó mészkő és agyagpala képviseli a Szendrő-Rakacai rögvidéken. Ennek kristályos mészkövét, a „rakacai márványt” –amelyet régen számos helyen bányásztak a térségben – megfigyelhetjük Raracaszendtől keletre az országút mellett.

    A földtörténeti középkor triász időszakában tengeri üledékből keletkeztek a Szalonnai-karszt kőzetei, melyek jellegzetes képviselői az Esztramos-hegyen találhatóak, híresek cseppkő- és aragonit képződményeiről. Szintén ezek a képződmények építik fel a Tornai-dombság szirtjeit, melyet legjobban a Hídvégardó és az Antal-major közötti Szent János hegyen figyelhetünk meg. Az egyes mészkőrögök előbukkanásait figyelhetjük meg, így a felszíni karsztosodás számos formakincsét is itt a Szent János kövön tanulmányozhatjuk az un. ördögszántást, ahol a felszínre törő mészkőrétegek erősen karrosodtak.

    Az alapkőzet jellegéből adódóan a Cserehát területén nem találhatók nagy méretű barlangok, a jelenleg ismertek a a kisebb mészkőrögökben található hasadékok mentén alakultak ki, járataik szűkek, szinte csak kúszva járhatóak.

    A Cserehát talajföldrajzi képe övezetes, így a réti öntéstalajok, a barna erdőtalajok és az agyagbemosódásos barna erdőtalajok találhatók itt. Vízgazdálkodásukra a gyenge vízvezető és nagy víztartó képesség jellemző. A Cserehát sajátos geomorfológiai adottságai következtében kis területen belül is sokféle de alapvetően gyenge termőképességű talajtípus fordul elő.

  • ÉGHAJLAT

    ÉGHAJLAT


    Fekvése miatt – medencejelleg és dombság – sajátos éghejlet jellemzi. A terület szubkontinentális klímája mellett érvényesül a Kárpátok hegyvidéki éghajlatának hatása. Az évi középhőmérseklet 9,1 C. A környezetéhez képest hűvösebb éghajlatnak köszönhetően a tenyészidőszak rövidebb, 175 nap. Az abszolút hőmérsékleti maximum 33 C, a minumum -19,5 C. A téli időszak hosszú ideig tart, az utolsó tavaszi fagyok április végére esnek, az ősziek október elején kezdődnek.

    Az éves napfénytartam kevesebb mint 1900 óra, A területre hulló csapadék 600-700 mm.

  • VÍZRAJZ

    VÍZRAJZ


    A terület vízfolyásai a Bódva és Hernád folyóba ömlenek. A Bódvát táplálják Hídvégardótól délre a Sas patak, Tornaszentandrástól délre a Juhász patak, Szalonnától délre a Rakaca patak, amely számos kisebb vízfolyást foglal magába.

    A vízfolyásokra jellemző az ingadozó vízjárás. A völgytalpak rendszerint csak rövid ideig kerülnek víz alá. Az árterületek benyúlnak az oldalpatakok völgytorkolataiba is. A Bódva-völgyben nagy számban találunk holtmedreket és időszakos vízű morotvákat is.

  • NÖVÉNYVILÁG

    NÖVÉNYVILÁG


    A terület legjellemzőbb növénytakarója az erdőség, ami az Észak-Cserehát lankás dombvidékét régen összefüggően borította. A lakott területek környékén az erdőtakarót több helyen irtásrétek tagolják. A földművelés és az állattartás intenzívvé válásával az évszázadok során a Cserehát hazánk egyik legjellegzetesebb kulturtájává vált. Az egykori erdőterületekből mára leginkább a dombhátakon maradtak fenn az erdőterületek, a lankás lejtőkön sokfelé szántókat, legelőket a völgytalpakon pedig kaszálóréteket alakítottak ki.

    A térség egykori legjelentősebb növénytársulásai a cseres-kocsánytalan tölgyesek voltak.
    A csertölgy a terület névadó fája.
    A vízfolyások mentén éger és fűzligetek találhatók.
    A terület egyedi értékei a legeltetés hatására kialakult un. legelőerdők.

    Az egykori keményfás ligeterdők és láperdők helyén kialakult zsombékosok, láprétek és mocsárrétek növénytani szempontból a legértékesebb élőhelyek ahol olyan védett növényekkel találkozunk mint a gyapjúsás fajok, a kígyógyökerű keserűfű, a mocsári kosbor és a kockás liliom.

  • ÁLLATVILÁG

    ÁLLATVILÁG

    Az emlősök közül legjelentősebb az őz, vaddisznó és a szarvasállomány, melyek jelenléte az északi kiterjedt erdőkre jellemző. A ragadozók leggyakoribb képviselői a róka, nyest, nyuszt, borz és a vadmacska. De bizonyított az aranysakál és a hiúz jelenléte is. A Cserehát területén találunk számos helyen jelentős épületlakó denevérkolóniákat (kis patkósorrú, hegyesorrú, közönséges és hosszúszárnyú denevérek).

    Jelentős a ragadozó madarak állománya, köszönhetően a jó táplálkozó területek (ürgés rétek) megmaradásának, így rendszeresen megfigyelhető a egerészölyv, vörös vércse, héja, karvaly, darázsölyv, de a parlagi sas is.

    A nedves területekhez kötődik a fokozottan védett haris, és ezek közelében fészkel a gyertyános tölgyesekben a fekete gólya.

    A hüllőfajok gyakori képviselője a vízisikló, rézsikló és az erdei sikló.

    A halak közül kiemelkedő érték a petényi márna és a réti csík.

  • A CSEREHÁT TÖRTÉNELME

    A CSEREHÁT TÖRTÉNELME

    A Cserehát számos pontjáról kerültek elő őskori, bronzkori, vaskori leletek.

    Gazdag leletanyag utal a honfoglalás idejére, ezek az emlékek a Hernád, a Bódva és a Sajó völgy mentéről származnak. A borsodi földvár, Bors vezér szálláshelye, számos településnév az Árpád-korban itt népcsoportokra (Ládbesenyő), illetve a királyi uradalomban végzett tevékenységére utal (Alsóvadász, Hídvégardó, Szakácsi, Kovácsi).

    Hídvégardónál például máig áll, a többször átépített a Bódva folyón átívelő híd, ahol fontos útvonalak haladtak keresztül.

    A tatárjárás idején a vidék elnéptelenedett.

    A XIV.-XV. században kialakultak a nagybirtokok, egyházi uradalmak és mezővárosok.

    A török időkben szintén megcsappant a térség lakossága, a Rákóczi szabadságharc után a földbirtokosok szláv családokat telepítettek birtokaikra.

    A kiegyezést követően felgyorsult a térség fejlődése, majd az első világháborúban és az azt követő Trianoni békeszerződés után jelentős hanyatlásnak indult.

    A térség elvesztette addigi gazdasági és területi központját, Kassát, Tornát, Szepsit, a korabeli vármegye központokat.

    A térségből nagyon sokan Amerikába vándoroltak ki egy jobb élet reményében.

    A második világháborúban súlyos emberveszteségei voltak a térségnek, majd az 50-es években elindult iparosodás és a mezőgazdaság átszervezése következtében sokan elvándoroltak a térségből és megkezdődött a falusi lakosság elöregedése és elnéptelenedése.

    Az Antral-major az 1900-as évek elején létesült. Báró Solymossy Antal birtokainak központjában. Családi körei a szomszédos Tornai Pallavicini birtokhoz kötötték, mivel leánytestvére Pallavicini grófné volt Torna városában.

    A majorban lévő Kúria és emeletes Magtár épületek építése is ebből az időből származik.

    A Kúria környezetében felfedezhetőek az egykori ültetett angol park 100 éves fái (hárs, vadgesztenye, juharok).


AVENA termeszet fotok 01
AVENA termeszet fotok 02
AVENA termeszet fotok 03
AVENA termeszet fotok 04
AVENA termeszet fotok 05
AVENA termeszet fotok 05
AVENA termeszet fotok 06
AVENA termeszet fotok 08
AVENA termeszet fotok 09
AVENA termeszet fotok 10
AVENA termeszet fotok 11
AVENA termeszet fotok 12
AVENA termeszet fotok 13
AVENA termeszet fotok 14
AVENA termeszet fotok 15
AVENA termeszet fotok 16
AVENA termeszet fotok 17
AVENA termeszet fotok 18
AVENA termeszet fotok 19
AVENA termeszet fotok 20
AVENA termeszet fotok 21
AVENA termeszet fotok 22
AVENA termeszet fotok 23
AVENA termeszet fotok 24
AVENA termeszet hidvegardo 26
AVENA termeszet hidvegardo 27
AVENA tornaszentandars 25
AVENA tornaszentandras 28

 

Információ

  • MEZŐGAZDASÁG, NÖVÉNYTERMESZTÉS, ÁLLATTENYÉSZTÉS, ERDŐGAZDÁLKODÁS, GYEPGAZDÁLKODÁS
  • Bodolai István, erdőmérnök
  • +36 70/384 58 30

  • ÖKOTURIZMUS, KERTÉSZET, KERT- ÉS PARKÉPÍTÉS ÉS FENNTARTÁS
  • Domán Edit, kertészmérnök
  • +36 20/505 59 58

  • GAZDASÁGI ÜGYINTÉZÉS
  • Makranczi István
  • +36 70/775 03 89

Kapcsolat

  • AVENA 2000. Bt. – ökogazdálkodás
  • 3769 Tornaszentjakab, Petőfi u. 3.
  • Bodolai István +36 70/384 58 30
  • Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

  • ANTAL-MAJOR VENDÉGHÁZ – ökoturizmus
  • 3769 Tornaszentjakab, Antal-major
  • Domán Edit +36 20/505 59 58
  • Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

  • Szállásfoglalás


  • TÉRKÉP - ÚTVONALTERVEZÉS


  • facebook logo glass 300x300 avena2000
Create a Joomla website with Joomla Templates. These Joomla Themes are reviewed and tested for optimal performance. High Quality, Premium Joomla Templates for Your Site