Növénytermesztés

Szántóföldjeinken ökológiai gazdálkodást folytatunk

Az ökológiai gazdálkodás más néven biogazdálkodás olyan gazdálkodási és élelmiszer előállítási rendszer, amely a környezet megóvása, a termelők és fogyasztók egészségének megóvása érdekében folyik. Célja a biológiai sokféleség fenntartása és növelése, a természetes önszabályozó folyamatok erősítése, a talaj biológiai állapotának védelme és javítása, az élelmiszerbiztonság garantálása.

A növénytermesztés aránya gazdálkodásunkban 50% arányú.

A szántókon szálastakarmány és abraktakarmány előállítása folyik a saját állatállományunk ellátására és helyi piacra.

Ökológiai növénytermesztés: szemestakarmány termesztése a saját állatállomány ellátására, a termékek helyben való értékesítésére.

Megtermelt gabonafélék: zab, rozs, tritikále, kapásnövény: kukorica.

Természetileg Érzékeny Területen gazdálkodunk.

Egy új szemléletű, közös agrárfejlesztési és természetvédelmi stratégiai program keretében zajló gazdálkodásmód, amelynek kidolgozása és indítása arra a felismerésre épül, hogy a mezőgazdaság és a természetvédelem egymásra van utalva, feladatait egyik sem tudja a másik nélkül a vidéki térségekben ellátni. A mezőgazdaság a művelt területeken életfeltételeket, élőhelyet ad a fajok számára, fenntartja a vidéki táj, az élővilág sokszínűségét, a természetvédelem pedig lehetőséget kínál arra, hogy a mezőgazdaság tiszta, élő környezetben jó minőségű, szennyeződésektől mentes, egészséges és biztonságos élelmiszereket állítson elő, és a vidék, mint társadalmi, biológiai élettér fennmaradjon.

A természeti környezet fenntartása szempontjából az egyik legfontosabb:

az Érzékeny Természeti Területek (ÉTT) rendszerének kiépítése. Ezek olyan mezőgazdasági művelés alatt álló területek, amelyeken különleges illetve sérülékeny természeti, környezeti értékek vannak jelen, és ezek megőrzése speciális gazdálkodási rendszer alkalmazását, rendszabályok, technológiai előírások betartását kívánja meg a gazdálkodótól.

Észak-Cserehát ÉTT

Az Aggtelek-Rudabányai hegyvidék legkeletibb részén, a Tornai-dombság szelíd lankáin, amelyet a Bódva folyóba torkolló Rakaca-patak medencéje tagol, és nyugatról a Sas-patak mészkőszurdoka tesz változatossá. A Debréte, Pamlény, Hídvégardó, Bódvalenke, Rakacaszend, Tornabarakony, Becskeháza, Tornaszentjakab és Viszló települések területén a Mezőgazdasági Parcellaazonosító Rendszerben (MePar) lehatárolt részeken elhelyezkedő Észak-Cserehát ÉTT páratlan szépséget hordoz.

A térségben fellelhető természetes karsztbokor erdők, sziklagyepek, láp- és mocsárrétek mellett kiemelkedő fontosságúak az emberi tevékenység hatására kialakult másodlagos élőhelyek: fás legelők, kaszálók, kisparcellás mezőgazdasági területek, melyek természeti értékei a hagyományos gazdálkodás, legeltetés hanyatlásával, a művelés felhagyásával veszélybe kerültek. Az Észak-Cserehát ÉTT program célja a táj jellegének, természetes és féltermészetes élőhelyeinek megőrzése a hagyományos gazdálkodási módok újbóli elterjedésének támogatásával.

Változatos a táj:

a vízfolyások mentén égerligeteket, a dombokon cserestölgyes, gyertyános-kocsánytalan tölgyes erdőket, a mészkőkibukkanásokon foltszerűen karszt-bokorerdőket találunk. Az év jelentős részében vagy folyamatosan víz borította területeken megjelenő fűzlápok, bokorfüzesek és velük mozaikszerűen megjelenő fátlan társulások jelentős természeti értéket képviselnek. A nedves területek ritka növényfajai között említhető a kígyógyökerű keserűfű, a kockásliliom, a kornistárnics, a mocsári kosbor, a széleslevelű ujjaskosbor, a szibériai nőszirom, a zergeboglár vagy a zsombéksás. Jelentős természeti és tájképi értékkel rendelkeznek az átalakított, másodlagos élőhelyek, melyek számos kiemelkedő természeti értéknek adnak otthont.

A száraz gyepek védett növénye többek között a csinos árvalányhaj, a leánykökörcsin, a magyar nőszirom és a nagyezerjófű. A térségben még fellelhető rövidfüvű legelőkön él az ürge. A területen megtalálhatjuk a parlagi és a békászó sast. A művelt rétek, illetve még be nem erdősült magassásosok ritka költő madara a haris. A hagyományos kisparcellás mezőgazdasági területek ritkuló madara a fogoly és a fürj. A művelés alól felhagyott területeken a beerdősülés különböző fázisaiban lévő egykori legelők ritkuló madara a búbos banka. Ez az élőhely nagyon kedvező a gébicsféléknek is. Az egyedi tájképi értéket képviselő fás legelőkön kétszáz éves faegyedekkel is találkozhatunk.

<< VISSZA

 

AVENA novenytermesztes 00
AVENA novenytermesztes 01
AVENA novenytermesztes 02
AVENA novenytermesztes 03
AVENA novenytermesztes 04
AVENA novenytermesztes 05
AVENA novenytermesztes 06
 

Információ

  • MEZŐGAZDASÁG, NÖVÉNYTERMESZTÉS, ÁLLATTENYÉSZTÉS, ERDŐGAZDÁLKODÁS, GYEPGAZDÁLKODÁS
  • Bodolai István, erdőmérnök
  • +36 70/384 58 30

  • ÖKOTURIZMUS, KERTÉSZET, KERT- ÉS PARKÉPÍTÉS ÉS FENNTARTÁS
  • Domán Edit, kertészmérnök
  • +36 20/505 59 58

  • GAZDASÁGI ÜGYINTÉZÉS
  • Makranczi István
  • +36 70/775 03 89

Kapcsolat

  • AVENA 2000. Bt. – ökogazdálkodás
  • 3769 Tornaszentjakab, Petőfi u. 3.
  • Bodolai István +36 70/384 58 30
  • Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

  • ANTAL-MAJOR VENDÉGHÁZ – ökoturizmus
  • 3769 Tornaszentjakab, Antal-major
  • Domán Edit +36 20/505 59 58
  • Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

  • Szállásfoglalás


  • TÉRKÉP - ÚTVONALTERVEZÉS


  • facebook logo glass 300x300 avena2000
Create a Joomla website with Joomla Templates. These Joomla Themes are reviewed and tested for optimal performance. High Quality, Premium Joomla Templates for Your Site